Emlékezés …

Lehet, hogy sokan furcsának találják majd a mostani bejegyzést, de én úgy gondolom, hogy a HÖLGY – mert bizony utolsó percéig igazi NŐ tudott maradni – megérdemli az emlékezést. A sors utálatos fintora őt sem kerülte el. Hisz egész életében csak adott és jószerivel alig kapott.

Reggel láttam egy bejátszást a tv-ben, s utána nem hagyott nyugodni egy érzés. Valószínüleg azért, mert igen megfogott a személyisége, a kora elleni karakánsága, jópofa vagánysága, az egész lénye.

Egy igazi belevaló, klassz csaj volt!

Elhunyt Spéter Erzsébet kulturális mecénás

Spéter Erzsébet először a nyolcvanas évek közepén tűnt fel Vitray Tamás

„Telefere” című műsorában, s különleges öltözködésével, szabados viselkedésével

egycsapásra az érdeklődés középpontjába került. A mecénás abban a műsorban

jelentette be azt is, hogy 20 ezer dollárt ajánl fel a Nemzeti Színház

megépítésére, s később megalapította a 200 ezer dolláros Erzsébet-díjat a hazai

művészek jutalmazására. Ez a díj 1995-ben szűnt meg.

A Vén Spiné – ahogy önmagát nevezte – utolsó éveit egy budai társasházban

élte ápolói felügyelet mellett. Több agyvérzése miatt nehezen beszélt,

csonttörései miatt három izülete is fémből volt, ennek ellenére humora,

szellemi frissessége megmaradt. Vagyona nagy részét elajándékozta, így élete

végére nehéz anyagi helyzetbe került, a megsegítésére szervezett Volt egyszer

egy Erzsébet-díj című gálaesten, július 1-én több Erzsébet-díjas is fellépett.

Hajdani, nerccel díszített estélyi ruháját még most sem

tette el, kövekkel díszített extravagáns cipője bekeretezve a plafonon függ.




– Elhagyott, de én nem hagyom el – mutatja Erzsébet, célozva arra, hogy évek

óta nem tud lábra állni. A Vén Spiné – így nevezi magát, s tényleg nem

vesztette el a humorát.

– Júniusban eltörött a kezem, akkor kaptam ezt a gépet. Csernobilnak hívom. A

MÉH-ben egyébként is sokat érnék, 3 ízületem van fémből.




Spéter Erzsébet még most, 91 évesen is igazi dáma. Ha olyan kedve van, senkit

nem tűr meg maga mellett.




– Múltkor Gálvölgyi János hívott, hogy szeretne meglátogatni, de nem hagytam.

Friderikusz Sándort, akinek fogadott anyja vagyok, utoljára másfél éve engedtem

magamhoz. Hernádi Gyula író viszont minden reggel felhívhatott, amíg élt –

magyarázza Erzsébet asszony, aki túl van combnyak- és kartöréseken,

agyvérzésen.




– Eszem ágában sincs meghalni, hoszszú életű vagyok, az ördög sem visz el, neki

sem kellek! – mondja nevetve a Vén Spiné, aki csaknem 20 éve hazahozta vagyona

nagy részét, és 10 esztendeje minden évben színészeket, írókat, operaénekeseket

jutalmazott meg az alapítványa. Akkor úgy gondolta, a vagyont halála után

Magyarország művészeire hagyja. Spéter asszony ma már eldöntötte vagyona sorsát.

Pault, Amerikában élő unokaöccsét jelölte meg örökösének.




– Henry, az utolsó férjem, akár a pokolban, akár a mennyben van, a főnöknél

kikönyörögte: hagyjanak engem a Földön, nehogy utána menjek szekálni őt.




Mindenesetre évekkel ezelőtt megmondtam, mit véssenek a sírkövemre: Született

ekkor, elhalálozott ekkor, élt ennyi és ennyi esztendőt.





Tovább a blogra »