Ünnep …

2007 augusztus 20. | Szerző: Napfény |

AUGUSZTUS 20. – SZENT ISTVÁN KIRÁLY – AZ ALKOTMÁNYOSSÁG, JOGÁLLAMISÁG NAPJA – AZ ÚJ KENYÉR ÜNNEPE

(részlet)

Szent Korona

Első királyunk a kereszténységben az István
nevet kapta. A névválasztás tudatos lehetett az európai keresztény
államok közé beilleszkedni vágyó Géza fejedelem részéről: István,
görögül Sztephanosz azt jelenti: „koszorú, korona”. Hogy a név jelentőségét felismerték, arról a Kálmán-kori Hartvik püspök-féle István
legenda
tudósít. Eszerint a szülés előtt álló Sarolt fejedelemasszony előtt
álmában megjelent Szent István első vértanú, s így szólt hozzá: „Bízz
az Úrban, asszony, s légy biztos, hogy fiút fogsz szülni, akinek e
nemzetségben először jár korona és királyság, és az én nevemet ruházd
reá”. Hartvik a görög nyelvben járatlanoknak még a szájába is rágja a
látomás értelmét: „az István nevet kapta… mert ami «István» a görög
nyelvben, «korona» a latin beszédben.”

Noha a legfőbb királyi jelvény, a korona
általában mindenütt nagy tiszteletben részesült, az a fajta szentség és
közjogi méltóság, amit a magyar nemzet tulajdonított a Szent Koronának,
másutt ismeretlen volt. A megkülönböztetett tisztelet okai közt első
helyen szokás emlegetni, hogy a hagyomány Szent István koronájával
azonosította, sőt sokáig még a koronakutatók is úgy hitték, hogy a
koronának legalább a felső része Istváné lett volna. Györffy György
mindmáig az ő személyéhez köti a felső, úgynevezett latin koronát,
amennyiben feltevése szerint az István fejereklyetartójából készült
volna. (Koronánk készítésének helye és időpontja ma sem tisztázott
egyértelműen.) Magam a korona hagyományok megszentelte közjogi
állásának és tiszteletének fő okát abban látom, amit a legenda is