A rossz érzések …
2009 június 24. | Szerző: Napfény |
“Ne ijeszd el magad az élettől azzal, hogy csupán a gondokról s a
bajokról képzelegsz. Ne vetítsd előre még nem létező, se ne éleszd újra
letűnt bajaidat. Amikor gondok kínozzák sorsod, tedd fel a kérdést: mi
az, ami most elviselhetetlen? A választ magad előtt is szégyellni fogod
– sem a jövő, sem a múlt nem nehezedik rád, mindig csak a jelen. Az
előbbi talán be sem következik, az utóbbi pedig már régen elmúlt. A
jelen súlya a kisebbik, ha körülhatárolod. Milyen ember az, aki még a
jelent sem képes önmagában elviselni? – Ha félreteszed, ami bánt, máris
a legnagyobb biztonságban érezheted magad.
Vajon ér-e annyit bármilyen dolog, hogy lelked rosszul érezze magát
miatta? Találsz-e valamit, ami miatt érdemes a bánkódáshoz
lealacsonyodnod; sóvárgó, magába süppedő arccal csüggedned valami
mulandó felett?
Emberrel nem történhet meg, ami nem emberi; ahogyan ökörrel, szőlővel,
kővel nem eshet meg olyasmi, ami ökörhöz, szőlőhöz, kőhöz nem illik.
Isten nem sújt olyannal, ami elviselhetetlen.
Ha egy külső jelenség bánt, tulajdonképpen nem maga a jelenség
nyugtalanít, hanem a róla alkotott elképzelésed. Márpedig csak tőled
függ, hogy ezt megszüntesd. Ha a rossz érzés oka a lelkedben rejlik –
tulajdonoddá, elválaszthatatlan részeddé lett -, ugyan ki
akadályozhatná meg hogy hibás felfogásodat magad orvosold? Amikor nem
teheted meg, amit helyesnek tartasz, nem okosabb-e megújult erővel
tevékenykedni, mint felette bánkódni?
Ha megtetted, amit tenned kell, az eredménytelenség oka nem benned
rejlik. A dolgokat elfogadni tudni annyi, mint helyesen értelmezni. Ha
ezt megértetted, semmi felett nem kell bánkódnod: az út a te utad, a
természet mérte rád – neked csak járnod kell rajta.”
bajokról képzelegsz. Ne vetítsd előre még nem létező, se ne éleszd újra
letűnt bajaidat. Amikor gondok kínozzák sorsod, tedd fel a kérdést: mi
az, ami most elviselhetetlen? A választ magad előtt is szégyellni fogod
– sem a jövő, sem a múlt nem nehezedik rád, mindig csak a jelen. Az
előbbi talán be sem következik, az utóbbi pedig már régen elmúlt. A
jelen súlya a kisebbik, ha körülhatárolod. Milyen ember az, aki még a
jelent sem képes önmagában elviselni? – Ha félreteszed, ami bánt, máris
a legnagyobb biztonságban érezheted magad.
Vajon ér-e annyit bármilyen dolog, hogy lelked rosszul érezze magát
miatta? Találsz-e valamit, ami miatt érdemes a bánkódáshoz
lealacsonyodnod; sóvárgó, magába süppedő arccal csüggedned valami
mulandó felett?
Emberrel nem történhet meg, ami nem emberi; ahogyan ökörrel, szőlővel,
kővel nem eshet meg olyasmi, ami ökörhöz, szőlőhöz, kőhöz nem illik.
Isten nem sújt olyannal, ami elviselhetetlen.
Ha egy külső jelenség bánt, tulajdonképpen nem maga a jelenség
nyugtalanít, hanem a róla alkotott elképzelésed. Márpedig csak tőled
függ, hogy ezt megszüntesd. Ha a rossz érzés oka a lelkedben rejlik –
tulajdonoddá, elválaszthatatlan részeddé lett -, ugyan ki
akadályozhatná meg hogy hibás felfogásodat magad orvosold? Amikor nem
teheted meg, amit helyesnek tartasz, nem okosabb-e megújult erővel
tevékenykedni, mint felette bánkódni?
Ha megtetted, amit tenned kell, az eredménytelenség oka nem benned
rejlik. A dolgokat elfogadni tudni annyi, mint helyesen értelmezni. Ha
ezt megértetted, semmi felett nem kell bánkódnod: az út a te utad, a
természet mérte rád – neked csak járnod kell rajta.”
(Marcus Aurelius: Rossz érzések ellenszere)
Uram adj hozzá erőt!…, mert ez mind így igaz, ahogy Aurelius már az ókorban megírta. Azért ez nem semmi, ugye?!
Kommentek
(A komment nem tartalmazhat linket)
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

Kedves Napfény! Érdekes, amit utóbb bejegyeztél. Tegnap a barátnőmmel potosan erről beszéltünk. Mindkettőnknek rossz érzései voltak, de nem tudtuk pontosan az okát. A beszélgetés után én már jól éreztem magam. A meggyes süti receptjét leírom a blogomba.
Boldog voltam, amikor megláttalak a frissek között és elszorult szívem amikor elolvastalak, szívem szerint odamennék hozzád és megfognám a kezed, de csak virtuálisan tudok erőt adni, de érezd így is, hogy veled vagyok.
Drága Nagymami és Jega!
Nagyon köszönöm kedves szavaitokat. Jega sokat segít tudatilag is, hogy gondolatban itt vagy velem.Nagyon rossz idők járnak mostanság, amiről csak akkor szándékozom majd írni, ha kijutok újra a “napos” oldalra.Tudom, hogy ennek minél előbb sikerülnie kell, hiszen ezen vagyok minden téren.Azért szívesen fogadom segítő energiátokat!
Nagymami a receptet előre is köszönöm! Puszi mindkettőtöknek!!!
Nagyon akard, és sikerül, mindig sikerül ha teljes énünkkel akarunk valamit.